Dr Ménesi Balázs
- Művészeti Kar - Akadémiai Nap 2021 - A Győri Egyetemi Zenekar hangversenye
- Deagostini legendás autók
Még kevesebben fogadnak vendégeket, pedig egy borvidéket, egy borászt legjobban a saját pincéjében lehet megismerni. Sajnos ezt a műfajt nehezíti az autóvezetőket sújtó nulla alkoholtolerancia. Jó lenne, ha ez Magyarországon is változna, számos jó külföldi példa van erre. – Milyen fajtákat gondoz? – Az ültetvényeim 80 százaléka kékszőlő, a többi fehér. Nagyjából ugyanez az arány a teljes borvidéken, ez megfelel a hagyományoknak, az adottságoknak. Meggyőződésem, hogy nekünk, Kárpát-medencei magyar borászoknak, dolgozzunk bár a trianoni határ egyik vagy másik oldalán, kötelességünk és egyetlen esélyünk a régi helyi fajták felkarolása, hiszen ezek a mieink, ezek fejeznek ki minket. Ménesen itt van például a magyarádi fehér, a királyleányka, a kékszőlők közül a ménesi kadarka vagy a feketeleányka. Persze világfajták is szerepelnek a repertoárban, cabernet franc, cabernet sauvignon, de a legfontosabbak, amelyekkel egyediek és ezért érdekesek lehetünk a piacon, a mi saját fajtáink. Ezért is szentelek nagy figyelmet a klónszelekcióknak.
Művészeti Kar - Akadémiai Nap 2021 - A Győri Egyetemi Zenekar hangversenye
Regisztráció Korábban már regisztráltál? Jelentkezz be, itt Csak felhasználóneved lesz látható az oldalon. E-mail címed bizalmas, nem adjuk át harmadik félnek! ÜDVÖZLÜNK A KÖZÖSSÉGÉBEN! Az e-mail címedre küldtünk egy levelet, mellyel aktiválhatod a regisztrációdat! Ha szükséges, ellenőrizd a spam mappát is! Jelszó változtatáshoz az email kiküldve! Az e-mail címedre küldtünk egy levelet, melyben a LINK-re kattintva tudsz új jelszót beállítani!
- Szerelmes földrajz: A KAPUMNÁL ÉR VÉGET A PANNON SÍKSÁG ( Szerelmem, a Feketeleányka ) - Duna Televízió TV műsor 2022. január 8. szombat 07:15 - awilime magazin
- Dr menesi balázs
- Dr ménesi balázs péter
Deagostini legendás autók
A borvidék altalaja vulkanikus kőzet, többek között gránit, diorit, granodiorit, az azt fedő termőréteg pedig tengerszint fölötti 280 méter körül, ahol a legjobb dűlőim vannak, már alig 20-25 centiméter vastag; kemény, sziklás területeken dolgozunk. Ez rengeteg kézi munkát igényel, és főleg aszályos években csak kevés bort tudunk ezekből a dűlőkből nyerni, de az innen szüretelt szőlők csúcsminőségű, fantasztikus borokat adnak. Ezt a kategóriát Sziklabor néven palackozzuk. A borvidék hírneves bora a ménesi aszú, amit először gróf Grassalkovich Antal készített 1742-ben. – Ez hogyan készül? – Amikor az évjárat lehetővé teszi, a kadarka kiválóan aszúsodik, ami főleg annak köszönhető, hogy a Maros körbeöleli a borvidéket, így éjjelente kellően párás a levegő az aszúsodást okozó gomba, a Botritys cinerea megjelenéséhez. Szamorodni technológiával készítem ezt a bort, vagyis a fürtökből nem csipegetjük ki az aszúsodott szőlőszemeket, mint ahogy Tokaj-Hegyalján, hanem a nem aszúsodott, de már töppedt szemekkel együtt préseljük.
Az így készült bor literenként akár 120 gramm természetes visszamaradt cukrot is tartalmaz. Ez a munka hatalmas kockázattal jár, a szüret dandárját követően két-három, de évjárattól függően néha csak egyetlen fürtöt hagyunk a tőkén, remélve és kérve a Jóistent, hogy az időjárás alkalmas legyen az aszúsodás beindulására. Tíz évből nagyjából háromban szerencsével járunk, hétszer viszont odalesz a fenn hagyott termés. Ezért ebből a borfajtából csak kevés készül, ami az árában is megmutatkozik. A kommunizmusban ez is feledésbe merült, én 2000-ben készítettem először. – Hogyan fogalmazná meg, milyen a ménesi borstílus? – Meghatározó az éghajlat, például az Adria felől érkező légáramlatok, valamint a hosszú nyár és a hosszú ősz, az enyhe tél. Ugyancsak döntő fontosságú a vulkanikus altalaj, az abban található nyomelemek, például a vas, a mangán, a magnézium, a cink lehetővé teszi az úgynevezett antocián színanyagok és polifenolok megjelenését a szőlőben. Ezek erőteljes antioxidánsok, utóbbiaknak bizonyítottan vírusölő hatása is van.